Családi vállalkozásoknál a magánélet és a munka határa gyakran összemosódik. Könnyen megesik, hogy a vasárnapi ebédből üzleti megbeszélés lesz, a nappaliból pedig tárgyalóterem. Pedig a siker kulcsa sokszor nem a számokban rejlik, hanem a tiszta szerepekben, az egészséges határokban és a jól kialakított kommunikációban. Egy családi alkotmányozási folyamat segíthet abban, hogy mindenki tudja: mikor vagyunk vezető- vagy üzlettársak, és mikor kell „átváltanunk” anya, apa vagy testvér szerepbe. Erről beszélgettünk Kürti Tamással, a Kürt Consulting tulajdonosával, valamint a Fort Facility családi vállalkozás tagjaival és az AgroOroszi Kft. vezetőjével.

Egy családi vállalkozásnál teljesen természetes, hogy a céges ügyek időről időre hazaköltöznek. Sokszor maga a cég is a vacsoraasztalnál születik: ott dönt az anya és az apa a kezdőtőke befektetéséről, és nem ritka, hogy az első iroda is a családi házban kap helyet. Így már a kezdetektől szorosan összefonódik a családi élet és az üzlet. „Van egy eredettörténet, ami nagyon kötődik a családi helyszínekhez és a család működéséhez. Ez pedig felveti a legfontosabb kérdést: hogyan lehet úgy növekedni, hogy a cég ne vegye el a családi élet terét?” – teszi fel a kérdést Kürti Tamás, a Kürt Consulting tulajdonosa. Az első lépések sokszor egészen egyszerűek: ki kell jelölni a határokat, például lefektetni a szabályt, hogy családi étkezéseknél nem kerülhetnek szóba céges ügyek. Ahogyan más családoknál a „nincs mobiltelefon az asztalnál” szabály erősíti a figyelmet, úgy a vállalkozó családoknál is apró praktikák segíthetnek egyensúlyt tartani. Elméletben. A gyakorlatban azonban sokszor jóval nehezebb a kettőt szétválasztani – és nem minden családi vállalkozásnak sikerül. 

A témáról bővebben a Tovább gombra kattintva olvashatsz!

Tovább