Az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. a városmarketing kutatásának keretében vizsgálta az okosváros projektek médiaképét, olyan kérdésekre keresve a választ, mint hogy mennyire hatékony a városok kommunikációja, hogyan tematizálja a sajtó az okosváros fejlesztéseket, és mi jut el ezekből a nagyközönséghez.

 A 2017-es évre kiterjedő vizsgálat 1863 olyan híranyagot regisztrált, amelyekben okosváros fejlesztések voltak azonosíthatóak, ez naponta átlagban alig több, mint 5 megjelenést feltételez. A médiumok elérési adatait súlyozva az is kiderült, hogy egy átlagos felnőtt magyar lakos 3 darab ilyen jellegű hírrel találkozhatott az év folyamán, az okosváros programok közbeszédbe való beágyazottsága tehát ma még meglehetősen limitált. Mindezt az is bizonyítja, hogy a médiában kissé egysíkú az okosváros fejlesztések ábrázolása, a Carlos Moreno által kategorizált 3 alappillér – a társadalmi integráció, a környezeti fenntarthatóság, valamint a technológiai forradalom – közül, csak az utóbbival kapcsolatos témáknak van markánsabb hírértéke a hazai médiában, ugyanis a megjelenések 82 százaléka ilyen jellegű hírekkel kapcsolta össze az okosváros projekteket. Hasonló tendenciát mutatnak a leggyakoribb és legközvetlenebb szókapcsolatok is, melyek jól körülrajzolják az okosvárosokról kialakult képet. A megjelenések 56 százalékában felülreprezentált a technológiával kapcsolatos fogalmak befolyása, 40-41 százalékuk kötötte az okosvárosokat az innovációhoz és digitalizációhoz, továbbá jelentős a híranyagokban az intelligens és az infrastruktúra szavak alkalmazásának aránya is. Ennél mérsékeltebb ugyanakkor azon cikkek száma, melyek a fenntarthatósággal, a környezettudatossággal, az egészséggel, az oktatással, az életminőséggel, vagy a közbiztonsággal kötötte össze a fejlesztéseket.

A 20 leggyakoribb kifejezés és előfordulási arányuk az okosváros témájú hírekben

A kérdés jogosan merül fel arról, hogy a mért adatok mennyiben tükrözik azt, hogy a valóságban is ezen fogalmak köré csoportosulnak az oksováros fejlesztések, vagy a média napirendjén torzul el a kép, és ezen kifejezések társításával sokkal könnyebb átlépni a sajtó ingerküszöbét. Az mindenesetre megállapítható, hogy a projektek médiaképe rendkívül pozitív megítélésű, nem csak a kedvező csengésű kulcsszavak miatt, hanem azért is, mert konfrontatív témák nem kerültek napirendre, sem a projektek késése, költségessége kapcsán, sem pedig korrupcióval összefüggésben. A megjelenések 72 százalékában volt azonosítható pozitív attitűd, ezek 43 százaléka infrastrukturális fejlesztésekkel, új technológiák megjelenésével, szabadalmak érvényesítésével foglalkozott. A kedvező megjelenések 28 százalékát a szakmai réteg kommunikációja váltotta ki különböző konferenciák, nyilatkozatok, kutatások kapcsán. Az okosváros témák pozitív megítélésében 16 százalékos szerepet játszott a vállalkozókat érintő kommunikáció a sokféle pályázat, díjkiosztás, startup verseny és támogatás eredményeként. Míg az állami, önkormányzati, uniós szféra a forrásbiztosítások, célkitűzések, irányelvek megfogalmazásán keresztül a kedvező híranyagok 13 százalékáért felelt. A konkrét ügyek közül 220 megjelenéssel emelkedett ki a zalaegerszegi járműipari tesztpálya terve, ahol az intelligens közlekedési rendszerek fejlesztésére és tesztelésére lesz lehetőség, beleértve a háttér-infrastruktúrát is, integrálva az okosvárosok fejlesztési lehetőségeivel. Szintén jelentősebb nyilvánosságot generált a Digitális Jólét Program 2.0, melynek kapcsán főleg arról cikkeztek a sajtóorgánumok, hogy a kormány által elfogadott határozat értelmében 2018. januárjától az internethasználat áfája 18 százalékról 5 százalékra mérséklődik, és a Digitális Jólét Alapcsomag bevezetésével 2018 végéig Magyarország minden településén kiépülhet az ingyenes wifi-szolgáltatás. Novemberben a Deutsche Telekom okomegoldások központjának budapesti létrehozása eredményezett magas híraktivitást, amivel kapcsolatban a médiumok idézték, hogy a központ célja az okosváros koncepcióval és fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek összefogása, a piacra lépési tevékenységek támogatása, valamint a felhasználók bizalmát élvező okosváros megoldások elérhetővé tétele az összes európai önkormányzat számára. Városmarketing szempontjából hatékonynak bizonyult továbbá a Budapest okosváros jövőképe című dokumentum elfogadása, a Dagály-projekt infrastrukturális fejlesztése, a debreceni villamosokon bevezetett ingyenes wifi-szolgáltatás, a tatai okosváros-fejlesztési program indítása, a Smart City Nyíregyháza című fórum megnyitása Rómában, Kaposvár Európai Napenergia díjjal való jutalmazása, a miskolci CNG buszokon bevezetett ingyenes wifi, a miskolci intelligens térfigyelő kamerák telepítése, a kecskeméti intelligens parkolás bevezetése, valamint a Pécs Behajtás - Védett Övezet projekt terve. Ezen fő témák mentén a magyar városok közül a budapesti okosváros projektekhez kapcsolódó kommunikáció generálta a legtöbb megjelenést (565-öt), de 290 megjelenésével Zalaegerszeg médiaképében is jelentős szerepet játszott az okosváros koncepció, amit Miskolc és Debrecen 108 illetve 99 megjelenéssel követett.

Okosváros témában leggyakrabban említett magyar városok megjelenésszáma

 

A megjelenésszámokat és a megjelenéseket közlő médiumok elérési adatait aggregálva azonban összességében mérsékeltnek minősíthető a potenciális olvasóközönség, ugyanis a keresztolvasottságokat szűrve a legfontosabb témák is csak nagyjából minden 10. emberhez jutottak el az év folyamán, ami nagymértékben csökkentheti a fejlesztések társadalmi megtérülését. Az okosváros projektek összes megjelenésének reklámegyenértéke 220 millió forintot tett ki, ami szintén relatív alacsonynak tekinthető, ha számításba vesszük, hogy egy ezzel megegyező értékű hirdetési szerződés hasonló publicitást eredményezett volna, mint a hírek napirendre vétele. A városok marketingjének hatékonyabbá tétele érdekében tehát fontos lépés lenne a sajtóval történő szorosabb együttműködés.

 

 

Forrás


Vissza

hírlevél

Név:*
E-mail cím:*
Az adatvédelmi nyilatkozatot elfogadom: Igen

Partnereink

Kapcsolat

mail  marketing@marketing.hu

phone  +3630 297 2139, +3620 245 8796

place  1142 Budapest, Kassai utca 71.